Ha egy vállalat vezetése szétszórt és következetlen, akkor a vállalat működése is olyan lesz. Ha a vezetés stratégia gondolkodással építi a vállalkozást, akkor az kiszámíthatóbbá válik.
Napjainkban nem könnyű a vállalatok, vállalkozások élete. Válságokkal tarkított életükben még eligazodni sem könnyű, nemhogy megtalálni a legjobb irányokat.
Néhány évvel ezelőtt még azt tanácsoltam, hogy a vállalkozások jövőjének alakításakor nagyon fontos terület-, amellyel foglalkozni kell- a változások figyelembe vétele. Előadásokon bemutattam, hogy milyen nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik stratégiájuk kialakításakor nem számolnak a változások szerepével. Azt is mondtam, akár tetszik, akár nem ez most már így is lesz a jövőben. De ki gondolt akkor a vállalkozások ilyen mértékű felgyorsulására. Ráadásul már nem csak a változásokkal kell számolni, melyek iránya nagyrészt kiszámítható volt. Újabb kihívásokat jelentenek gazdasági környezetünkben a kisebb, nagyobb válságok. Amelyek nehéz próbatétel elé állítják nemcsak a kicsi, de a nagyobb vállalatokat is. Nap, mint nap jelennek meg újabb és újabb válságok, lassan úgy tűnik, hogy környezetünk állandó jelenségévé válnak. Mit lehet ilyen helyzetben tenni, milyen magatartás jelentheti a túlélés, netán a fejlődés zálogát?
A mondabeli haranghoz hasonlóan sok mindent lehet, sőt kell tenni, egy dolgot azonban nem szabad tenni: lemondani a stratégiai gondolkozásról. Szándékosan nem írtam stratégiai tervezést, mert az olvasók nagyobb része itt be is fejezte volna. Ráadásul rossz véleményt alkottak volna mind rólam, mind az írásomról.
Pedig minden átalakuláskor jellemző a gazdasági környezet nagymértékű és felgyorsult változása. Ebben az időszakban kevés figyelmet és energiát fordítanak stratégiák kidolgozására a vállalkozások. Érthető módon, hiszen a napi problémák megoldásán túlmenően nem igen marad energia a jövővel foglalkozni.
Pedig alapvetően fontos, hogy egy vállalat környezetében minél alapvetőbb, minél gyorsabb változások történnek, annál nagyobb szükség van a stratégiai gondolkodásra. Nagyon leegyszerűsítve az alábbi folyamatot célszerű végig vinni, ha jelentős változást akarunk (ezért nevezzük stratégiai gondolkozásnak).
- Helyzetelemzés: pontosan fel kell tárni és összegezni vállalatunk működését a jól és kevésbé jól végzett tevékenységet. Feltárjuk előnyeinket és hátrányainkat, a külső határokat, változásokat.
- Célkitűzés: pontosan és főleg konkrétan meg kell fogalmazni azt a célt (célokat), amit el akarunk érni. Sok esetben a nem is olyan egyszerű feladat, mint azt gondolnánk.
- Stratégiai alkotás: a kitűzött cél eléréséhez vezető út megtervezése. Ki kell tudni választani a rendelkezésre álló lehetőségek közül számunkra a legjobbat. Hány lépést kell megtenni, ahhoz hogy a célunkat elérjük? Milyen összefüggések vannak a rendszer egyes területei között a cél elérése során?
- Akció terv: A megvalósítás konkrét teendőinek megtervezése, felelősök és határidők kijelölése.
Ez nagyon leegyszerűsített, de nagyon gyakorlatias séma, amely alkalmazható, ha:
- bajban van a cégünk, különböző problémák miatt működése akadozik
- nem elég hatékony a működés, szervezetlenségek jelentkezhetnek egyes területeken
- külső környezet változása a belső struktúra, tevékenység megváltoztatását igényli
- stabilan működünk, de további fejlődéseket akarunk megalapozni
- külső finanszírozást akarunk bevonni célkitűzésünk eléréséhez
- dinamikus növekedést akarunk elérni,
- fejlődésünket, versenyképességünket hosszabb távon fent kívánjuk tartani.
Ha mindehhez rendelkezünk, vagy külső segítség révén igénybe veszünk egy jó módszert, még nagyobb valószínűséggel sikeresek leszünk. Különböző területeken való alkalmazásra van lehetőség, de némi sajátosság figyelembevétele is szükséges. Ezekről lesz szó a következő fejezetekben.
