Miért nem terjedt el szélesebb körben hazánkban, ez a fajta vállalkozási forma?
Erre a kérdésre kerestem a választ...
Pedig, ha jobban belegondolunk a hazai gazdasági környezet szinte tálcán kínálja a lehetőséget. A nagyszámú –méretében azonban rendkívül kicsi– vállalkozás fejlődésének, profitábilis működésének, szinte legkézenfekvőbb módja lehetne.
Az előző írásaimban több okot is említettem, de az egyik legalapvetőbb ok a stratégiai gondolkodás hiányában keresendő. Amennyiben csak ötlet szintjén próbál valaki egy franchise rendszert létrehozni, nagy valószínűséggel nem lesz sikeres.
Szükséges a megfelelő stratégia kidolgozása, amely egy sikeres, nyereséges franchise alapjául szolgál.
Egy másik tényező, hogy a franchise vállalkozások a hazai gyakorlatban nehezen finanszírozhatóak annak ellenére, hogy fejlődésük, növekedésük kitűnő eszköze a rendszerré szerveződés.
Mi lehet akkor a nehézkes finanszírozásnak az oka, hiszen egy sikeres franchise rendszer messzemenőleg biztosítja a növekedési potenciált, azt a dinamikus fejlődést, amely nagyon kedves a finanszírozók számára?
Elsősorban az okoz problémát, főleg hitelezés esetén, hogy a pénzintézetek nagyon szeretik, ha a finanszírozandó vállalkozás mérlegében sok az állóeszköz. Főleg a nagyobb ingatlanérték kedves számukra. Ilyen esetekben még kevésbé vonzó üzleti terv sem jelent akadályt.
Sajnos pont az ilyen állóeszközök hiányoznak a franchise rendszergazdák mérlegéből.
A rendszergazda vállalkozások értékét az üzleti rendszer és a franchise know-how adja. Ez a mérlegben az immateriális javak között szerepel, vagyonértékű jogok, vagy szellemi termékek között. Sajnos ez a rendszergazdák számára kedvezőtlen, főleg a hazai finanszírozási gyakorlatban. A pénzintézetek nem fektetnek kellő hangsúlyt az ilyen eszmei vagyon értékre. Ennek következményeként válik nehézzé a finanszírozásuk.
Ezt a problémát azért mutatom be, mert van rá megoldás. A legtöbb esetben ugyanis ezért a rendszergazdák felelősek. Meg kell érteniük, hogy az általánosságban használt üzleti tervek ebben az esetben nem vezetnek eredményre. Ezekben a tervekben, hitelkérelmekben a rendszergazdák eszmei vagyonrésze nem jelentkezik olyan súllyal, hogy a pénzintézetek reális értéket tulajdonítsanak neki.
Ezért a hagyományos üzleti tervek, hitelkérelmek helyett az előző anyagban részletezett stratégiára van szükség. Egy ilyen stratégia ugyanis a szokásos üzleti terv pénzügyi információin túl azt is megmutatja, hogy egy rendszergazda hogyan fogja a rendszert kialakítani, és hogy lesz a folyamat nyereséges. Pontosan ismertetni kell, hogy a szellemi termék, know-how révén hogyan válik a rendszergazda sikeres és nyereséges vállalkozássá.
Előző anyagomban azért hangsúlyoztam a franchise rendszer stratégiájának rendkívüli fontosságát. Szükséges tehát a kidolgozása, e nélkül nem biztosítható a finanszírozás, amely nehezíti a sikert. Ezért dicsérem a több mint két évtizedes tapasztalattal bíró módszerünket, amely segítségével kidolgozható a franchise stratégia, és amely révén sikeresen megvalósítható a franchise rendszer létrehozása.
Consultant
