A napokban egy előadáson vettem részt, amelyet kisebb vállalatok részére szerveztek. Egy módszert mutattak be, mely révén a kis vállalatok számára is elérhetővé válik stratégiák kidolgozása, maga a stratégiai gondolkozás kialakítása.
Az előadást követően felvetett kérdések közül az egyik rendkívül érdekes volt. Egy vállalkozás tulajdonosa azt kérdezte, hogy vajon ilyen válságos években, a gazdasági környezet ilyen gyors változása mellett, lehet-e tervezéssel foglalkozni? Főleg stratégiák kidolgozásának van-e értéke?
A válasz tulajdonképpen egyszerű lehetne, hiszen ismereteim szerint a nagy gazdasági világválságot követően alakult ki a stratégiai tervezés, mint olyan, és nem véletlenül. Éppen a gazdaságban végbement rendkívüli változások indokolták. Olyan mértékű változások történtek az előző évekhez képest, hogy majdnem mindent újra kellett gondolni a vállalkozásoknak. Ez a válasz azonban nem biztos, hogy kielégíti a mai kor hazai gyakorlatán edződött vállalkozóját. A rendszerváltozás két évtizede alatt sok mindennel találkoztak, csak a hosszabb távú gondolkozással nem. A piac állandó változását megszokták, a szabályok, törvények állandó átalakulását is, bár ezt kissé nehezebben. Az utóbbi években meg kellett barátkozniuk az éven belüli változásokkal is. Ráadásul –talán ebből következően- a hazai vállalkozások körében a piacgazdaság menedzsment, marketing, pénzügyi módszereit, megoldásait sokan nem is tanulták meg. Főleg a kisebb vállalatok körében jelentkezik ez a helyzet. Természetesen tisztelet a kivételnek. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országok kis vállalkozásai sem túl gyakran készítenek stratégiai terveket. Azok a kis vállalkozások, amelyek növekedni akarnak a stratégiai gondolkodást nem nélkülözhetik. Az én értelmezésemben ez a gondolkodás azt jelenti, hogy akármilyen kicsi egy vállalkozás, szükségesnek ítélem az egy-két évre történő előre gondolkodást.
Vállalatok nagyságrendje
A vállalatok nagyságrendje körében mikro-kis-és közepes besorolás a legelterjedtebb.
A kis és közepes vállalkozások esetében teljesen egyértelmű, hogy szükséges számukra a stratégiai gondolkodás, stratégiai tervezés megvalósítása valamilyen szinten. Elsősorban azokra a vállalkozásokra gondolok, amelyek fejlődni, növekedni szeretnének. Azon vállalkozások, amelyek megelégednek a ’helybenjárással’, amelyek a túlélésre rendezkednek be, nem foglalkoznak e kérdéssel. Ezekkel rövid időn belül problémák lesznek, ugyanis nagy valószínűséggel a gazdasági környezet előnytelen változásait nem tudják kompenzálni.
A következőkben a besorolás szerinti mikrovállalkozásokkal foglalkoznék, amely nagyon széles kört ölel fel. Ide tartoznak az egészen kicsi néhány milliós árbevétellel rendelkező cégek, míg a felső határ a tíz főt foglalkoztató és az ötszáz millió ft-os árbevételt elérő vállalkozások.
Nyilvánvaló, hogy a két végleten lévők, más lehetőségekkel rendelkeznek. Mindenképpen fontos, hogy foglalkozzanak vállalkozásuk jövőjével. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy kis vállalkozásnak komplett stratégiai tervet kell készítenie. Azt viszont jelentheti, hogy egy-két évre előre gondolkozzon és valamilyen szinten meghatározza célkitűzéseit. A több főt foglalkoztató, ötszáz millió ft-os árbevételt elérő cégek –főleg, ha további növekedést szeretnének elérni- pedig már nem nélkülözhetik ezt a tevékenységet.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a hazai gyakorlatban ez még nem általános. Ezért is tartom nagyon fontosnak, a bevezetőben említett előadást. Az itt bemutatott módszer nagyon nagy segítséget biztosít a cégek számára, ezek széleskörű elterjedése lehetővé teszi, hogy a kisebb vállalkozások meg tudják határozni a célkitűzéseiket, és főleg a megvalósításhoz szükséges lépéseket.
Consultant
