A hazai gazdaságban nagyon sok az ún. családi vállalkozás. Jellemzően a család egy vagy több tagja a tulajdonos, de a működését is ők irányítják a legtöbb esetben. Ezen cégek egy része a rendszerváltozáskor alakult, sokszor kényszervállalkozásként.Sok esetben a vállalkozás gyökerei a nyolcvanas évekbe nyúlnak vissza. Ma már kevesen emlékeznek erre az időszakra, amelyet a vállalkozások (h)őskorának is szoktak nevezni. A gazdasági munkaközösségek, az ipari szövetkezetek, a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű üzemelési formák voltak a vállalkozások előfutárai.
Aztán a rendszerváltozást követően a privatizáció révén jöttek létre családi vállalkozások.
Ezen cégek egy része túlélte az elmúlt két évtizedet, fejlődtek, növekedtek. Néhány már nem kisvállalkozás, hanem közepes, sőt nagyvállalkozás. Sokan nemzetközileg is ismertté, jelentőssé váltak. Természetesen közülük sok eltűnt, nem tudta túlélni a bekövetkezett változásokat.
A napjainkban is működők újabb kihívás előtt állnak. A családi vállalkozások motorja a -családfő, vagy családanya- felett is lassan elszáll az idő. Egyre nehezebben tudnak választ találni napjaink kihívásaira, belefáradnak a napi munkába.
De mi lesz a vállalkozásukkal, amit saját maguk építettek fel legtöbbször a semmiből indulva?
Az ilyen helyzetekben két fő lehetőség adódik:
- A vállalkozónak van gyereke(i), vagy egyenesági leszármazottja, aki egyáltalán szóba jöhet az utódlás során. Természetesen ilyenkor felmerülnek az alábbi kérdések:
- Az utód képes-e a feladatra?
- Rendelkezik-e az irányításhoz szükséges képzettséggel, gyakorlattal?
-Át akarja-e venni a szülei által működtetett vállalkozást, vagy más elképzelése van a jövőt illetően?
- Amennyiben nincs gyermek, vagy olyan közeli hozzátartozó, aki átvehetné a cég irányítását, akkor a következő lehetőségek állank rendelkezésre:
- Értékesíti a céget és a kapott pénzt hagyja a gyerekeire.
- Keres egy kívülálló, lehetőleg szakmailag felkészült vezetőt (vagy vezetőket) és háttérbe vonulva a stratégiai irányítást végzi.
Fenti esetek mindegyike (kivéve a cég értékesítését) szükségessé teszi egy stratégia kidolgozását a vállalkozás részére, amely révén:
- A közvetlen leszármazott, vagy közeli hozzátartozó zökkenőmentesen át tudja venni az irányítást. Az elkövetkezendő évek feladatai között ilyen esetekben szerepeltetni kell az eredeti tulajdonos visszavonulását.
- Megtervezhetők a szükséges lépések, amelyek biztosítják, hogy a cég működésében ne okozzon zavarokat ez a folyamat.
- Egy új menedzsment kialakítható, számára az irányítás részben vagy egészben átadható. A régi tulajdonos a kidolgozott stratégia megvalósításában a stratégiai irányítás és az ellenőrzés szintjén vesz részt.
Megint csak a stratégia szerepének fontossága került előtérbe mondanivalóm során. Nem állítom természetesen, hogy kizárólag egy stratégia kidolgozása oldhat meg ilyen fontos problémákat. De azt egyértelműen lehet látni, hogy fontos a megoldásban. Következő bejegyzéseimben annak gyakorlatáról fogok írni, hogy mik lehetnek azok a pontok, amik kidolgozása egy ilyen stratégia megalkotásánál elkerülhetetlenek.
Consultant
